Balatonboglár
Vörös és Kék kápolna

A homlokzati színezésről elnevezett „Kék” és „Vörös” kápolna képzőművészeti kiállítóhelyként működik.
 

Vörös kápolna
8630 Balatonboglár, Kápolna u. 8


 

1857-ben az evangélikus felekezetű rendesi Bárány Pál építtette, ő egyben a délipart evangélikus hitközségének gondnoka is volt. Mivel 1849-ben felesége és két gyermeke is elhunyt, őket a sírbolt megépítését követően áthelyezték, és itt találtak örök nyugalomra. 1864-ben magát Bárány Pált itt temették el és az utolsó családtag, Bárány Dénes is e sírboltban nyugszik. 


1902-ben a Bárány-birtok anyai ágon átszállt gyulai Gaal Gastonra és családjára. Ekkor a kápolnát katolikus hit szerint átszentelték. A sírboltba 1906-ban került gyulai Gaal Ernő, Gaal Gaston testvérbátyja, majd 1932 őszén gyulai Gaal Gastont is itt temették el.

 

Az 1970-es években Galántai György festőművész műteremként kezdte használni az épületet, amely a hozzá kapcsolódó temetődombbal a magyar neoavantgarde törekvések bemutatóhelyeként vált ismertté.

 

• A Vörös kápolna nyitvatartása: 
  
  Június 15-től augusztus 30-ig 
  Kedd-vasárnap: 15-19 óráig.

   

Kék kápolna
8630 Balatonboglár, Kápolna u. 8


 

A balatonboglári Temetődombon álló, neogótikus stílusú épületet a legtöbb forrás szerint 1856-ban, más iratok szerint pedig 1891-ben Körmendy Lajos gyógyszerész és földbirtokos építette. A régi temetőben lévő telken eredetileg egy családi kripta készült, melyre ráépítették a kápolnát.
 

Körmendy Lajos és családja balatonboglári földbirtokosok voltak 1820-tól 1903-ig. A kápolna sorsa 1966-ban vett érdekes fordulatot, amikor Galántai György képzőművész felfedezte az elhagyottan álló épületet, és Czövek Jenő balatonboglári plébános támogatásával, valamint a Veszprémi Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával 1968-ban a kápolna művészeti célú használatára tizenöt éves bérleti szerződést kötöttek. A következő két évben Galántai a kápolnát alkalmassá tette arra, hogy a nyári évszakokban műteremként és „alternatív művészeti intézményként” működtesse, kezdetben Kápolna Tárlat elnevezéssel.

• A Kék kápolna nyitvatartása: 
  
  Június 15-től augusztus 30-ig 
  Kedd-vasárnap: 15-19 óráig. 
   

Fonyód
Nagyboldogasszony plébániatemplom és kálvária
8640 Fonyód, Templom u. 7.
 

2014 húsvétjára készült el a fonyódi templom körüli keresztút. A plébánia udvarán felépített, Zsolnay mintára készült stációk Szántó Tamás keramikus művész alkotásai.
 

Gyugy 
Millenium park és Árpádkori templom  
8692 Gyugy Fő utca 42.  
 

Kálváriadombja számtalan különlegességet rejt. A dombtetőn a Szent György-vonalak metszéspontjában, felújított Árpád-kori templom áll egy földsánccal körbevéve. A templom közvetlen közelébe 2000-ben egy Millenniumi parkot létesítettek. Ennek leglátványosabb eleme a templomhoz vezető sétány, amely első ránézésre olyan, mint egy klasszikus kálvária. A Nemzetünk Csillagainak Emlékösvénye elnevezésű útvonalon azonban 14 helyett 21 stáció vezet a dombtetőn álló épülethez, ám a kőoszlopokon nem Jézus keresztútját, hanem a magyarság nagyjait jelenítik meg.

Hévíz 
(Egregy)kálvária-Árpádkori templom  
8380 Hévíz, Zrínyi Miklós u. 181.
 

A 14 stációból álló sétány hossza mintegy 300 méter, a szintkülönbség a kiindulási pontjától a keresztig pedig 23.5 méter. Ez nagyjából 8 emelet magasságnak felel meg. A kálvária útja hangulatosan kanyarog az Árpád-kori templom irányába. Kialakítására az egyszerűség és a mértéktartás jellemző. A természetes anyagokból készült sétány környezetében fák kínálnak árnyékot, néhány szakaszán pedig lehetőség van megpihenni, elmélyülni. A felhasznált anyagok és a kialakítás jól illeszkedik a tájba. Stációinak művészi alkotásait Túri Török Tibor készítette. A keresztút végén a fából ácsolt kereszt mellett egy üres sírt jelképező kőplasztika is helyet kapott, ami Krisztus feltámadását szimbolizálja. Végigsétálva a műemlék temetőkápolna északi oldalához érkezünk, így utunk végén akár a 13. század első felében épült román kori kis templomot is megcsodálhatjuk.